Herr Kirsch, avagy Cseresznye ur

Eltelt egy het azota, hogy megjöttem, es azota is mar, hogy elkezdtem hetfön a suliban dolgozni. Ez a het különösen lefarasztott, pedig semmi extrat nem csinaltam, de nagyon lemerit, hogy egesz nap nemetül kell beszelnem.

Mint azt irtam, delelöttönkent az elsösöknel voltam, nagyon aranyosak voltak. Most mar eljutottam odaig, hogy minden gyerek nevet ismerem, meg azt is, kire mikor esm iert kell figyelni. Timon allandoan almodozik, Jonathan önfejü es sosem a feladatot csinalja, Marina verekedessel vezeti le a stresszt a nap vegen, Nadine pedig mindig elveszik azokban a feladatkoban, amelyeknel fontosak az iranyok...stb.

Ezen a heten mar vezettem kisebb tanulo csoportokat, fökent mátekböl. De ami igazi büszkeseggel töltött el, hogy a nemetben is tudtam segiteni nekik. A legtöbb gyerek komoly hibakat vet az olvasasban, irasban, tevesztesek, betücserek, elhallasok...stb, ezeket meg en is kibököm.

Neha azt erzem, hogy nagyon probalgatjak a hataraimat, meddig mehetnek el velem szemben, es ez mar a kicsiknel is megjelenik. Különösen Timo volt az, aki nagyon probalgatta a türelmemet, de nem mentem bele a jatszmaba, vegül mindig az lett, amit en mondtam. :)

Voltak szakmai sikereim is. Az egyik gyereknel kiderült - többek között nekem is köszönhetöen - hogy valoszinüleg depressziv, igy most ha minden igaz, akkor megy a gyerekpszichologushoz.

A delutanos csoporttal meg ennel is nehezebb volt a heten a helyzetem. Elöször is most kezdenek a fiuk kamaszodni, szoval a hatarprobalgatas hangsulyos tema, raadasul velük szemben sokkal nehezebb nem belemenni a jatszmaba. A heten csak ket nagy összecsapas volt, pedig meg front is volt. Viszont az egyik gyerekünkkel komoly problemak vannak, meg nem tudjuk, mit kezdjünk vele.

A heten kaptam egy önallo feladatot is a napiköziben, talan irtam mar erröl: en vagyok felelös a feladatlapokert. Nem valami nagy dolog, de legalabb az enyem. A következö hetre azt tervezem, hogy karkötöket csomozok a sracokkal. Ehhez majd ma elmegyek megvenni a himzöfonalat. Aztan aprilisban valoszinüleg egy nagyobb projektbe kezdek velük: magyarosat fözünk, ha mar van egy jolfelszerelt konyha a suliban. :)

Amugy lassan kezdem megszokni az itteni eletet. Az biztos, hogy nagy kenyelemmel jar, hogy mindig kesz gfötetel es teli hütö var minket idehaza, mert Maria-Luise bevasarol, föz rank. A varost is egyre jobban kedvelem, noha az elejen nagyon falunak tünt nekem. Most mar a tragyaszag is alabbhagyott, vagy egyszerüen megszoktam.

A heten vasaroltam egy nemet simkartyat internet elerhetöseggel, igy most elerhetö vagyok egesz nap, ami szuper. Meg nyitottam bankszamlat is a Sparkassenel, ha minden igaz, akkor 15-en megkapom az elsö zsebpenzemet meg az utiköltseg teritest.
Ja, es mar kiposztoltam a facebookra, de itt is kirakom: itt erhetö el a müncheni kirandulas kepei.

Theobalddal is egyre jobban kijövök. Ahhoz kepest, hogy az elsö napokban hozzam se szolt, most mar legalabb megkerdezi, hogy milyen napom volt, meg nekem is mesel mindenfele törteneteket.

Es akkor a Cseresznye urrol a vegere. Kaptam egy levelet az egyik tanitvanyomtol a delelötti csoportbol. Herr Kirschnek cimezve, mert a Herr Kissnek ugyebar semmi ertelme. Csak egy "hallo". De akkor is.