A finishben vagyok. Holnapután.
Közben persze történet egy s más. ELőször is túl vagyok az utazást megelőző képzésen, hála a Messzelátó Egyesület és az Útilapú együttműködésének. Mindenféle hasznos információval elláttak, mint pölö mit csináljak, ha orvoshoz kell mennem, hogy gyakran manifesztálódik a stressz fogfájásként, hogyan illeszkedjek be a helyi közösségbe, vagy éppen hogyan lehet illedelmesen elutasítani a rém gusztustalan helyi ínyecséget.
Ma kaptam egy levelet a fogadó szervezetemtől, hogy mit ne vigyek magammal. Kedves tőlük. Például ne vigyek poharat és konyhai eszközöket. Bár azt hiszen, ki fogom vinni a kávés bögrémet, valami állandóság is legyen! :)
Tegnap elbúcsúztattak a kollégák a DIA-ban, ami nagyon szuper volt és jól esett. Kaptam tőlük egy csodaszép rajzot, amit el is hoztam, gondoltam kirakom a szobám falára majd odakinn. Persze ha lehet és ha lesz akkora fal! Volt pezsgő, rövid beszéd, egy hatalmas adag TúróRudi, mit elvileg ki kellene vinnem, persze megettük ültő helyünkben tegnap este. És ami a tegnap fénypontja volt, kaptam tőlük ajándékba egy okostelefont. Hááát, az valami szuper. Egész este azt nyomkodtak, azaz akarom mondani...nem is tudom erre mit szokás mondani, csúsztatgattam vagy mi. Lényeg a lényeg, hogy mindenféle hasznos dolgot letöltöttem rá, persze szigorúan az ingyenes kategórából, mint google docs olvasót (nagyon fontos), skype (kiderült, hogy wifivel lehet vele telefonálni ingyen, hiperszupergigamegaüberkirályfontos), angry birds (vanami kötelező), térkép (just in case)...stb.
Ma rengeteg a teendőm: vásárlás (headset, tok, zokni és satöbbi), program (hivatalos vagyok egy kerekasztalra), hulladékudvar (a hetek alatt felhalmozott PET palackok biztonságos elhelyezése), pakolás (mert azért ma mégis neki kéne állni), mosás (hogy holnap lehessen mit pakolni).
Addig is legyetek rosszak!
